„Csak te vagy rá az ok, hogy útnak indulok…”
Péntek este néhány magyar kölcsönvehette a fenti gondolatot, miközben beállt a Clapham Grand előtt kígyózó sorba, de a küzdőteret többnyire olyanok töltötték meg, akik egy új élet reményében érkeztek a szigetországba. Bár a sorok írója még azért váltott jegyet a decemberi koncertre, hogy talán hosszú évekig ez lesz az utolsó alkalma egy embert próbáló bő két óra után a tömeggel együtt énekelni, hogy Adjon Isten, végül az élet úgy hozta, hogy alig öt hónappal később munkából menet ért a Grand bejáratához, ahol néhány lelkes rajongó, a hátsó ajtón kiszűrődő hangbeállás zörejei és az egyre duzzadó sort értetlenkedve bámuló helyiek látványa fogadta.
Utolsó kommentek