Ajánló

ae_1.png

kepregenyfilmek.gif

kt.png

pcdome.png

Szerkesztőség

Cseh Dániel

főszerkesztő


Cseh Péter

szerkesztő


Neumark Milán

szerkesztő

Utolsó kommentek

  • dino vercotti: Gyönyörű. (2012.12.18. 10:02) Ákos - 2084 (2012.12.15.)
  • kiskutyauto: Korrekt kritika (bár a sietést sem a filmalkotók számlájára írnám, hanem a bizniszére, hiszen egy ... (2012.10.15. 02:00) Prometheus
  • : Az eddigi legkorrektebb, illetve a saját véleményemhez legközelebb álló, így fogalmazok inkább. J... (2012.07.27. 22:48) The Dark Knight Rises
  • Ppix: @jo.e: "Mondjuk pont a csillagképek... 2 tudós, + Weyland gondolja úgy a filmben, h. meghívók. L... (2012.06.14. 10:08) Prometheus
  • jo.e: Mondjuk pont a csillagképek... 2 tudós, + Weyland gondolja úgy a filmben, h. meghívók. Lehet, h. a... (2012.06.14. 09:31) Prometheus
  • Utolsó 20

Director's Cut / Alien

2012.01.22.

Alien

A nyolcadik utas: a Halál


Vannak filmek, amiknek nem kell fél óra ahhoz, hogy megteremtsék egy atmoszféra alaphangulatát. Az Alien című klasszikus egy ilyen film. A 20th Century Fox logójával együtt összesen 120 másodperc telik el, mire kirakódik az a bizonyos öt betű Jerry Goldsmith zenéjére az űrben, ahol senki sem hallja, ha sikítasz... 2 perc. Ha leoltottad a villanyokat, ennyi kell a világ legjobb filmjének ahhoz, hogy egy olyan mélyre ható paranoiába vigyen, amiről még a legrosszabb rémálmaidban sem hitted volna, hogy létezik. Nem tudnám megmondani, hogy tegnap hányadszorra néztem végig életemben, de maradjunk annyiban, hogy finoman szólva is régi már egy kicsit a házasságom ezzel a filmmel. És ezért most bajban vagyok… Nehéz számomra már úgy írni erről a filmről, hogy az valóban annyira erőteljes és letaglózó legyen, mint amilyen az Alien maga is úgy az első húsz alkalommal. Hogy kissé érthetőbbé tegyem: talán mindannyian játszottunk olyat gyerekkorunkban, hogy egy bizonyos szót addig-addig ismételgettünk magunkban, mire már teljesen értelmetlenné és idegenné vált fejünkben… Valahogy így éreztem magam tegnap délután az Alien című film fogalmam sincs, hányadik megtekintése után. Aztán estefelé, ahogy kezdtek kialudni a fények, hirtelen úrrá lett rajtam valami… Egy olyan jellegű érzés, ami valahogy emlékeztetni kezdett gyermekkorom első, epikus erejű filmes élményeire: The Terminator, Star Wars és az Alien. Ekkor már tudtam: hiába láttam már több tucatszor, sőt akár még százszor is megnézhetném, ezt a filmet sosem leszek képes lerázni sehogyan sem. Kár lett volna veszni hagyni a pillanatot, gyorsan át is pörgettem újra a film legfontosabb jeleneteit, valamint elővettem a zenei albumát is és éreztem, ez a mű sohasem lesz képes megfakulni. Századszorra is ugyanolyan erejű, mint legelső alkalommal találkozni vele. Mire bealkonyult, már újra ott voltam mindennek a kezdetén…

Alien - 01.png
Szóval kirakódik az az öt betű, majd megjelenik egy teherhajó a távolban. Csendesen zúg hazafelé, de belseje korántsem barátságos. Piszkos szervizfolyosókon és rendetlen pilótafülkékben pásztáz hosszú percekig a kamera. Furcsa zajok törik meg néha a Nostromo belsejének végtelen csendjét és egyre jobban eluralkodik rajtad az a rettenetes egyedüllét-érzet, amiről már a legelső pillanatokban tudod: ilyen film nem létezhet több, csak ez az egy. Számtalan olyan eszközzel operál a film, ami már a hetvenes évek végén is mindennek volt nevezhető, csak épp szokványosnak nem. Nagyon sok olyan technikai formulát vet be, ami első ránézésre teljesen érthetetlennek tűnik mai szemmel nézve. Például hogy a hajótest felvezetése után egy űrsisakon áll meg a kamera és hosszú másodpercekig nem történik semmi. De miért? Aztán meg is kapod az első szívrohamot, amikor fülsiketítő hangon elbődül az addig teljesen élettelennek mutatkozó műszerfal, a szemben lévő sisakon pedig látod visszatükröződni a számítógép monitorán sorban kirakódó bináris jeleket félelmetes sípolások és tompa, semmihez sem hasonlítható, szürreális gépi hangok kíséretében. ANYA, az űrhajó központi számítógépe érzékelt valamit a világűr legelhagyatottabb részéből. Egy ismeretlen jelet, amiről fogalmunk sincs, hogy mi lehet, csak annyit sejthetünk róla, hogy hamarosan ki fogja billenteni a világűrt néma, elementárisnak tűnő egyensúlyából. ANYA programja szerint meg kell tudni, hogy mi az: felébreszti hét fős legénységét a hosszú hiperálomból.


A formabontó eszközök sora pedig még csak most kezdődik. A legénység tagjai egy űrhajót irányítanak csillagrendszereken át, de ez a tény ne tévesszen meg senkit. Egyszerű munkásemberek, de a film alatt egy olyan pillanat nem lesz, amikor ép ésszel fel tudnád fogni vagy akárcsak egy kicsit is meg tudnád érteni, hogy valójában milyen viszony fűzi őket egymáshoz. Holott a közös munkájuktól elkezdve az űrhajón eltöltött legbensőségesebb pillanataikat is végigkísérheted a kamerán keresztül. Először például reggelizni látjuk őket. Az egyik pillanatban még önfeledten beszélgetnek, viccelődnek egymással. Olyan, mint egy család… Szeretik egymást. Aztán a következő másodpercben már vadul vitatkoznak a kemény munkáért járó prémium újraelosztásán. Nincsenek szokványos, kerek dialógusok köztük, számos párbeszédet néha érthetetlenül reagálnak le a felek, vagy éppen be sem fejezik azt. De hamar kiderül az is, hogy nincs igazán központi szereplője se a filmnek, de még olyan se, aki hollywoodi értelemben vett tipikus karakter lenne. Persze ettől még mindenkinek vannak könnyen beazonosítható jellemvonásai. Parker például cinikus sértegetésekkel próbál a többiek fölé kerekedni. Brett a háttérben húzódik meg és egyfolytában a saját szócsöveként használt barátja elégedetlenkedő kampányait helyesli. Lambert megállás nélkül nyavalyog és panaszkodik, olyan mintha már előre félne valamitől. Kane keveset beszél, barátságosnak tűnő alkat, de leginkább cigarettázva, nagy bögre kávé mellett mereng a világ dolgain. Dallas kapitány egy magányos farkas jellegű forma. Unalmas rutinnal végzi a dolgait, valószínűleg ő a legrégebbi bútor a fedélzeten, ha pedig nincs dolga, máris félrevonul kabinjába komolyzenét hallgatni, hiszen minden pillanatában lerí róla, hogy elege van már a többiek társaságából. Ash a természettudományos tiszt, akinek ennek megfelelően minden kérdésre van egy kiválóan semmitmondó válasza, egyébként meghúzódó kis jellem. És itt van nekünk a fiatal Ripley, aki kötelességtudóan teszi a dolgát, de az első pillanattól kezdve látszik a szívós akaratosság az arcán. Talán ő az, aki a leginkább szeretne kitörni ebből az egészből és esze ágában sincs egy koszos teherhajón végeznie. Szóval mindegyik konkrét és jól kivehető tulajdonságokkal rendelkezik, mégsem áll egyik karakter sem a többi felett. Mármint a film cselekményidejének szempontjából semmiképpen sem Egyetlen közös dolog van bennük: rettenetesen elegük van már ebből a melóból. Most pedig fél úton hazafelé még kaptak egy totál ismeretlen rádiószignált is egy teljesen felderítetlen bolygóról, amit a szerződésük szerint ilyen esetekben muszáj kivizsgálniuk, mert ha elmulasztják, akkor egy árva vasat sem kapnak. Nem nagyon örülnek neki…


Az, hogy a bolygóra leszállva már mi is történik velük, csupán része a felvezetésnek. Olyan dologra akadnak, amilyet még ember nem látott addig. Egy ismeretlen eredetű űrhajóroncsból sugárzódik a titokzatos rádiójel. Hárman közülük belépnek, hogy megnézzék, mi leledzik benne. Amit pedig magukkal hoznak onnan, az már több mint horror. Ekkor viszont még fogalmuk sincs, hogy a halálra nevezték be őket.


Ami pedig innentől kezdve útjára indul, az kegyetlenebb és rémisztőbb, mint bármi, ami a filmtörténelem során valaha is gyöngyvászonra került és kerülni fog. És ha először látod, nem garantálom, hogy utána nem fog hetekig tartó üldözési mánia kísérni. De miből áll össze a legmélyebb paranoia? Adott egy űrhajó, egy teljes mértékben izolált környezet, ahonnan egyszerűen nincs hova menni. És valami ekkor már lappang a Nostromo eddig kihaltnak hitt helységeiben. Valami, amit Ridley Scott kamerája egyszer sem hajlandó explicit módon mutatni. Pillanatokra tűnik fel, csak részleteket látunk néha belőle, és a film végéig próbáljuk összerakni, hogy hogy is nézhet ki teljes egészében. És ez zseniális. Zseniális, mert a rettegés tárgya egyszeriben megfoghatatlanná válik. A film nem mutatja be az idegent, csakis akkor tűnik fel egy-egy pillanatra, amikor a cselekmény szerint ő van akcióban. És mivel nem ismerkedhetsz meg vele ennél jobban, így fogalmad sincs, hogy mire képes valójában. De van egy dolog, ami még ennél is rosszabb. Az idegen hollétének a találgatása. Miközben a szereplőket figyeljük, a lény látszólag sehol sem mutatkozik, de mégsem tudsz megszabadulni a helyszín okozta irtózatos paranoiától, mivel az idegen közvetlen jelenlétének érzése az utolsó pillanatig végigkíséri a film velőig ható atmoszféráját. Nem látod, de pontosan tudod, hogy ott van. Ott tartózkodik a következő szellőzőjáratok valamelyikében, vagy a folyosó végén balra elágazó alagútban, vagy közvetlenül az ajtó mögött, miközben a legénység tagjai tanácskoznak, miközben próbálnak a túlélésért játszani, egyszerűen nem tudhatod, de mégis biztos vagy benne, érzed, hogy ott gubbaszt valahol a közelben…

Alien - 02.png
Ezekre a dolgokra pedig millió zseniális eszközzel játszik rá a film, hogy még jobb lehessen. A legenda szerint Ridley Scott a rázósabb jeleneteknél nem adta tudtára színészeinek, hogy mi fog következni, így amikor az egyébként is kiváló színészek váratlanul belefutottak egy-egy nem várt momentumba, az arcukra kiülő rémüldözésük teljesen valódiak lettek, és ezért is válik annyira átérezhetővé az egész. Dan O’Bannon és Ronald Shusett átdolgozott forgatókönyve pedig a film összes várakozással teli jelenetét pattanásig feszültre nyújtja, ami még tovább fokozza a nézőben egyébként is határtalan félelemérzetet. Ráadásul Scott még belerakott két akkora csavart a történet vége felé, aminél döbbenetesebb erővel talán azóta sem tudott lecsapni még semmi. És itt van még Jerry Goldsmith, egykori filmzenei atyaúristen, akinek albuma a lehető legfélelemteljesebb zenei betétekkel, sőt, zene helyett számtalanszor inkább végtelenül bizarr, űrbéli hangokkal operál.


Sokat lehetne még méltatni ezt a filmet, a szuperlatívuszok sora ugyanis korántsem teljes. A film korabeli politikai vetületéről, a vezetőség cserbenhagyásának szimbolikájáról például szó sem esett. De valahol fölösleges is, hiszen egyrészt fontos dolgokat lőne le, másrészt nem elég írni vagy beszélni róla. Az Alient csakis átélni lehet. 33 éve készült és a mai napig működik az utolsó, legapróbb részletekig. Ridley Scott pedig nem csak egy műfaj, a sci-fi-horror csúcsát teremtette meg ezzel, hanem elkészítette a világ máig egyik legjobb filmjét. Az Alien egy klasszikus, zseniális és örök érvényű mű.


Rendezői változat


2003-ban Scott úgy döntött, újravágja klasszikus űrhorrorját, ezzel egy-két újabb perspektívát adva neki az aktuális korszaknak megfelelően. Nehéz dolog konkrétan értékelni, mert az Alien ezen verziója nem az a tipikus rendezői vágás, amire általában rá szokták ezt a jelzőt mondani. Én egy régebbi válogatásban már láttam a film mozis verziójából eredetileg kimaradt jeleneteket, de ezekből a ’70-es évek filmtechnikai feltételei miatt nem sok került bele a 2003-as rendezői változatba. Maradjunk annyiban, hogy talán jobb is így. Igazából két darab, általam említésre méltó jelenet került bele a vágásba. Az egyik, amikor Ripley a finálénál lejátszódó menekülése közben váratlanul belebotlik az idegen rejtekhelyébe és drámaian szembesül vele, hogy mi is történt néhány társával. A másikkal még a film első felében találkozhatunk, amikor is Lambert és Ripley egymásnak esnek az idegen űrhajóroncsban tett kirándulás után. Véleményem szerint mindkettő hasznos plusz adalék volt a filmhez, hiszen utóbbival még érzékelhetőbbé vált a legénység tagjainak félelme, valamint a hirtelen jött veszélyforráshoz alkalmazkodni képtelen moráljuk kilengései. Előbbi jelenet pedig inkább az igazi film- és Alien fanatikusoknak nyújtott egy addig még soha nem látott érdekes információt az idegen berendezkedéséről és tetteiről.


Scott rendezői változatának igazi értelme azonban nem ezekben az adalékokban mutatkozik meg. Először átejtette a filmet az ilyenkor szokásos formaságokon, úgy, mint a kép digitális módszerekkel történő felújítása és a hang mai igényeknek megfelelő újrakeverése. Az igazán fontos változtatás azonban a jelenetek újravágása volt. Ez pedig főleg a film első egy óráját érinti. Gyorsabb, pattogósabb vágások jellemzőek és néhány, eddig általam sosem látott, új kameraállást is beletett a filmrendező. Míg ez utóbbi fontossága elhanyagolható, addig a bevezetés gyorsabbra vágása számomra nem jelentett pozitívumot. A mozis változatot jellemző rendkívül lassú, rendkívül kifinomult hangulattechnikai elemek veszítettek némileg a jelentőségükből, az atmoszféra pedig ezáltal kissé felszínessé vált. A film első felében így az indokoltnál sajnos egy picit gyorsabbnak tűnik a cselekmény, kevésbé átélhető az Alien védjegyének számító rendkívül kiismerhetetlen, rendkívül paranoid hangulathatás. Persze, ez ne riassza el a rendezői változattól a film igazán nagy kedvelőit, a baj koránt sem nagy. Az említett plusz jeleneteket leszámítva valójában nüansznyi, szemmel szinte észrevehetetlen változtatások ezek, amikkel alig sérül valamit a ’79-es film lényege és valószínűleg csak azok tudják észrevenni ezeket a változtatásokat, akik hozzám hasonlóan a mozis változat minimum tucadik megtekintése után ülnek már le a film rendezői vágása elé.

Alien - 03.png

Alien

*****

 

Neumark Milán

Címkék: horror sci-fi alien ridley scott john hurt sigourney weaver ian holm 5/5 neumark milán director's cut

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://thekingdom.blog.hu/api/trackback/id/tr323717723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szbszig 2012.01.23. 21:35:16

SPOILER

Ha már így szóba hoztad a felújított, rendezői változat plusz jeleneteit, rájöttem, hogy azokból sem értem teljesen az elsőt. Amikor néztem, akkor még nem tűnt fel a dolog, de azóta kiderült ugye a második részben, hogyan szaporodnak az Alienek. Ezt írod: "Az egyik, amikor Ripley a finálénál lejátszódó menekülése közben váratlanul belebotlik az idegen rejtekhelyébe és drámaian szembesül vele, hogy mi is történt néhány társával." Na, de mi is történt tényleg, és miért?

Az még rendben van, hogy az Alien fészket épített a hajó aljában, ahová élve hurcolta el az áldozatai egy részét. Ez lehetett ösztönös cselekedet tőle, noha sok értelme nem volt, hiszen királynő és tojások nem voltak jelen a hajón, azok hiányában a foglyul ejtett áldozatok pedig csak lógtak ott begubózva és a sorsukra várva. Viszont amit már nem igazán lehet magyarázni, hogy miért kérte Dallas Ripley-től, hogy ölje meg őket? Miért nem azt kérte, hogy segítsen, és szabadítsa ki? Jó, a visszaszámlálás miatt már nem lett volna idő kibogozni, de ez egy másik kérdés. Nem szenvedett semmitől, és nem volt menthetetlen sem, úgyhogy semmi ok nem volt arra, hogy a nőt meglátva ne menekülni, hanem halni akarjon rögtön.

A második rész eseményeinek tudatában meg aztán végképp különösen furcsa a dolog. Hiszen ott Newtot egyenesen egy ilyen fészekből szabadítja ki Ripley, amikor a végén visszamegy a kislányért. Abban a filmben is szerepelnek áldozatok, akik azért könyörögnek, hogy öljék meg őket, de az még a közepén, a kommandósok akciójánál van, és azok a telepesek valóban fertőzöttek, illetve ténylegesen szenvednek, hiszen egy Alien növekszik a hasukban. Úgyhogy abban az esetben mindenképpen jogos a kérés.

Ezt követően felkerestem újra a film wikipediás szócikkét, amit egyébként egyszer teljes egészében már végigolvastam közvetlenül a megnézése után, de mint említettem, akkor még nem zavart a dolog, hiszen csak rejtélyes volt, de nem mondott semminek ellent. A cikk ezt írja:

"One scene that was cut from the film occurred during Ripley's final escape from the Nostromo: she encounters Dallas and Brett who have been partially cocooned by the Alien. O'Bannon had intended the scene to indicate that Brett was becoming an Alien egg while Dallas was held nearby to be implanted by the resulting facehugger. Production Designer Michael Seymour later suggested that Dallas had "become sort of food for the alien creature", while Ivor Powell suggested that "Dallas is found in the ship as an egg, still alive." Scott remarked that "they're morphing, metamorphosing, they are changing into...being consumed, I guess, by whatever the Alien's organism is...into an egg." The scene was cut partly because it did not look realistic enough and partly because it slowed the pace of the escape sequence."

Ezekből a nyilatkozatokból én két dologra következtetek. Egyrészt arra, hogy akkoriban ők maguk se tudták pontosan, mit is akarnak ábrázolni ezzel a később amúgy is kitörölt jelenettel. Vagy legalábbis ha volt kialakult elképzelésük róla, nem nagyon akarták a nézők orrára kötni, mi történik, ki mivé mutálódik éppen, meghagyva ezt egy esetleges folytatás témájának. A másik pedig, hogy eszükbe sem jutott akkor még, hogy a reprodukcióhoz egy másik, eltérő nemű Alien is kellene, azaz külön egy királynő, akinek a feladata a tojások rakása, amelyekből később a facehuggerek kikelnek. A királynőt tehát Cameronék találták csak ki évekkel később, a folytatás készítésekor. Valószínűleg ez a magyarázata, hogy a fent taglalt jelenet is ilyen furcsára és a későbbiek fényében kissé értelmetlenre sikerült.

Egyébként ha már idáig eljutottunk, érdekes belegondolni, milyenek lehettek volna a későbbi filmek az eredeti koncepcióval. Azaz Alien királynő nélkül, úgy, hogy az elfogott áldozatok egyik feléből alakul ki a tojás és a facehugger, majd ezt követően a kifejlett Alienek a többiekből. A királynő behozatalával a nézők számára megfoghatóbbá, a Földön tapasztalt viszonyokhoz hasonlatossá tették az Alienek szaporodását. Talán ennél is szokatlanabb, groteszkebb lehetett volna, ha meghagyják az Alieneket egyneműnek, és azt, hogy két ember kell minden Alien kifejlődéséhez.

Roulez 2012.01.24. 02:33:30

SPOILER

@szbszig:

Jogos a felvetésed. A selyemgubós jelenet nagyon nagy port kavart az Alien geekek körében már anno 2003-ban is, a rendezői változat megjelenésekor és több kérdést is felvet. Az egyik például az, hogy miként funkcionált a helyiség az alien számára; a másik az, hogy Dallas miért kérte a halálát, hogyha királynő és tojások híján nem lehetett benne alien? Hát igen, első ránézésre valóban nehéz rá korrekt választ adni, tisztában léve az alienek szaporodásáról a későbbi részekben vázoltakkal. Pláne, hogyha azt akarjuk, hogy a magyarázat összefüggő és kompatibilis legyen a további részek szisztémájával. De azért megpróbálom. :)

Ezt írod: "A nyilatkozatokból én két dologra következtetek. Egyrészt arra, hogy akkoriban ők maguk se tudták pontosan, mit is akarnak ábrázolni ezzel a később amúgy is kitörölt jelenettel. Vagy legalábbis ha volt kialakult elképzelésük róla, nem nagyon akarták a nézők orrára kötni, mi történik, ki mivé mutálódik éppen, meghagyva ezt egy esetleges folytatás témájának." Ezt én a magam részéről is így gondolom. Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy még ha Scottéknak '79-ben volt is bármilyen elképzelésük az alienek társadalmának működéséről, azt nem ebben a filmben akarták kifejezésre juttatni. Én hajlandó vagyok elhinni azt, hogy Scotték még nem gondolkodtak az Aliensből jól ismert méhkas szerű rendszerben. És szerintem erre utal az is, hogy ezt az egész rovar-xenomorf mantrát csak a második részben kezdték el emlegetni a szereplők a lényekkel kapcsolatban, ebből kifolyólag pedig el tudom hinni azt is, hogy a (egyébként mindenki által már az elejétől alapvetőnek hitt) "királynő rakja a tojásokat, a dolgozók pedig szorgalmasan begyűjtik számára a keltetőként szolgáló, sértetlen és élő embereket" szisztéma elsőként tényleg csak Cameronék fejéből pattant ki már jóval később, a második résznél. De ezzel együtt viszont számomra nagyon zavarosnak tűnik az Alien készítőinek általad idézett utólagos magyarázata is a kérdéses jelenettel kapcsolatban. Én a magam részéről azt veszem ki belőle, hogy O'Bannonék '79-ben még azt gondolták, hogy a sima alien is egymagában is képes szaporodni, jelenesetben azáltal, hogy egy - tojásra valóban igencsak hasonlító - selyemgubóba ültetett Brettből valamiféleképp alien tojást készített és Dallast fogta meg hozzá keltetőnek? All right? Mert ha így van, ez megmagyarázná elvileg, hogy a kapitány miért kérte Ripleytől, hogy ölje meg, amikor rátalált. Csakhogy az alien szaporodásának ez a formája következetlenné tenné a későbbi részekben felvázolt szisztémát, miszerint tojásokat csakis egy királynő képes rakni... A sorozat ezen következetlensége egyébként még teljesen elfogadható hiba lenne annak tudatában, hogy Cameronék 1986-ban, 17 évvel a kérdéses jelenettel kibővített Alien rendezői változatának kiadása előtt még mit sem tudhattak erről, így pedig figyelembe sem vehették; igaz? Viszont szerintem még ezzel együtt sincs elég utalás abban a jelenetben a néző felé arra, hogy Dallas valamiképp fertőzött lett volna már embrióval. Egyrészt a kamera még véletlenül sem mutat képet egy leesett facehuggerről vagy hasonlóról, másrészt Dallas nem töltött odalent annyi időt az alien fogságában, ami alatt a beültetési ciklus végigmehetett volna. Tehát a verziót én a magam részéről kizártnak tartom. Ha a forgatókönyvíró O'Bannonék valóban gondoltak is valamit valami ilyesmivel kapcsolatban, azt nem tudták olyan mértékben érvényre juttatni ebben az egy jelenetben, hogy az egy logikus filmnéző számára kivehető, vagy elfogadható legyen. Úgyhogy az én magyarázatom ennél sokkal prózaibb és logikusabb: Bár mivel a jelenetben csak - a még élő - Dallas kapitány fejéből látunk valamit, testének többi részét ugyanis tökéletesen eltakarja a selyemgubó és a nyálka, így nem tudhatjuk, hogy az idegen mekkora kárt tett benne, ha egyáltalán bántotta. Viszont mivel Ripleyt látva egyből a megváltó halálért kezd rebegni, így teljesen egyértelmű, hogy valami miatt már a halálán van. (Másként egyszerűen nem lenne ép ésszel megmagyarázható, hogy a készítők miért adták volna ezt a szájába.) Így tehát én mégis arra az egyszerű dologra következtetek, hogy az alien annyira elintézte Dallast (pl. evett belőle), hogy az akkora már teljesen a haláltusája szélére került, így a lassú szenvedés és biztos halál helyett inkább a gyors megváltást kérte Ripleytől. A helyszín pedig nem lehet más, mint egy szimpla fészek vagy éléskamra, ahol az idegen az áldozatait csupán azért kötegeli be, hogy azok sehogy se tudjanak elmenekülni, ha alkalomadtán magukhoz térnek.

Roulez 2012.01.24. 02:41:04

@Neumark:

És ez a válasz szerintem azért is messzemenően elfogadható, mivel egyrészt a fennálló lehetőségek közül messze a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb, másrészt azért, mert így nem sérül az alien társadalom felépítéséről alkotott kép kontinuitása a későbbi részekben taglaltakkal, pusztán azáltal, hogy az első részben voltaképp nem is tudunk meg róla semmit se.